Álláskeresés Álláshirdetés

Tárgyalás vagy interjú?

Már a szó is -interjúalany- kicsit elborzaszt minket, vagy talán inkább lealacsonyít? Mennyivel kellemesebb volna inkább tárgyaló partnerként érezni magunkat egy felvételi beszélgetésen?

A jó tárgyalás alapvető mércéje a "nyer-nyer" pozícióra való törekvés a tárgyaló felek közt.
Vajon egy interjún is ez a helyzet?
Hányszor érezzük azt, hogy kihasználnak, mert már az interjún olyan kérdéseket tesznek fel nekünk, melyek -gyakran még jogszabály szerint is- etikátlanok, nem odavalóak.
Párat felsorolok, bár érzésem szerint mindenki tisztában van ezekkel a kérdésekkel:
-Van gyermeke? Hány éves? Van ki vigyázzon rá?
-Tervez családot mostanában?
-Milyen kapcsolatokat tudna felsorolni párt vagy kormányzati szinten?
-Milyen kapcsolatokat tudna felsorolni multinacionális nagyvállalati felsővezetői szinten?
-Dohányzik?

Mit lehet tenni, hogy elkerüljük a hasonló szituációt?
Gyakoroljon! Játsza el gondolatban a felvételi beszélgetést, vagy mondja fel családjának önélterajzát, és közben éreztesse, hogy Ön nem egy interjúalany, sokkal inkább tárgyaló partner. Legyen kisugárzása, érezze magát pont olyan szintű félnek, mint a felvételt hirdető cég vezetője. Legyen határozott, vidám, céltudatos!
Lehet, hogy fenti gyakorlásra utaló soraim viccesen hangzanak, de tapasztalatból mondom: azok az álláskeresők, akik sok-sok interjún részt vettek, gyakorlatot szereznek a tárgyalásban is. Ők az interjún kérdeznek, érdeklődnek, és pontosan tisztában vannak erősségeikkel, melyeket ki is emelnek a beszélgetés során. Talán azt is mondhatnám, kicsit vezetik is az interjú menetét.

De mi a helyzet a kellemetlen kérdésekkel?
Nem érdemes fenyegetőzni, hogy: ez jogellenes, vagy mi köze hozzá...
Találkoztam már olyan álláskeresővel, aki büszkén mesélte, hogy ő bizony ilyenkor feláll és kisétál, ha van elég mersze, akkor még "be is szól" az "ilyeneknek" Nem hiszem, hogy előreviszi karrierjét ebben a stílusban.

Javaslom: Ha kellemetlen kérdést kap, kérdezzen vissza! :) Pókerarccal, mintha mi sem lenne természetesebb, mondja a következőket: Válaszolni fogok a kérdésre, azonban megtudhatnám, hogy az elbírálás szempontjából miért érzi ezt lényegesnek?

Valószínű, hogy ilyenkor a nem etikus kérdést feltevő inerjúztató észreveszi magát, talán még zavarba is jön, és szépen elmondja nekünk miért fontos a kérdés, mi pedig közben rájövünk, mi a "jó válasz".

Esettanulmány:
Egyik barátnőm mesélte legutóbb, aki egyébként cseppet sem csúnya lány, hogy interjún, ahová irodavezetőnek jelentkezett, a következő kérdést tette fel az interjúztató férfi:
"-Van barátja?"
Barátnőm megrémült, de azonnal eszébe is jutott egykori tanácsom: ha kellemetlen a kérdés, kérdezzen vissza. Hát feltette a kérdést, és a férfi a következő magyarázattal állt elő:
"-Tudja az egyik legjobb üzletkötőm...hát kicsit nőcsábász tipus, bár a családos kolleganőket tiszteletben tartja, de az utóbbi két titkárnő miatta ment el. Nem szeretném, ha a munkahelyi kapcsolatot befolyásolná ily módon az esetlegesen kialakult magánkapcsolatuk."
Barátnőm megértette a cégvezető álláspontját, máris tudta a helyes választ is: "-Van barátom, éppen házasodni készülünk idén."

Nézőpont kérdése
Higgye el, a cégvezetőknek is megvan az okuk, miért tesznek fel olykor kellemetlen kérdést. Ám ha Ön a megfelelő módon, tárgyaló partnerként viselkedik, nem csak megérti a másik fél álláspontját, de felkészülve akár meg is előzheti az ilyen szituációkat. Pl elmondhatja magától, kérdés nélkül, hogy gyermekét a nagyszülők ellátják adott esetben, vagy a dohányzással eltelt időt pótolni fogja túlmunkával, vagy kapcsolatai révén utóbbi munkahelyén 140%-os forgalomnövekedést ért el.

Tárgyaljon! Hiszen élete egyik legfontosabb tényezőiről tulajdonképp a fél életéről van szó egy interjún: Karrier, pénz-megélhetés, munkakör, lehetőségek, kapcsolatok... Emelje ki erősségét, és mutassa is ki, máris közelebb tud kerülni a nyer-nyer pozícióhoz!

(Hogy az interjúkra könnybben fel tudjon készülni, nézze át oldalunkon a leggyakoribb interjúkérdéseket!)
http://job-center.hu/allasinterju/

Rozovics Krisztna
Job-Center

2009-02-02

Vissza a cikkek listájához